Az elkövetkezendő bejegyzésekben kicsit visszaugrunk az időben.

Szerda van. Amilyen gyönyörűen indult az eddigi időtöltésünk, olyan pompásan folytatódik. Egyszerűen elképesztő, hogy már (kereken) szeptember közepe van, és szinte nyári időjárás uralkodik Bordeaux városában! Verőfényes napsütés, 25 °C nappali hőmérséklet, felhő sehol a messzi égen, elképesztő. És hát ilyenkor mi lehet az egyik legjobb időtöltés? Irány a park!

Bordeaux-ban természetesen több park is van. Így szokott ez lenni manapság a nagyvárosokban. Az emberek össze vannak zsúfolva a kis lakásokba, netán házakba, de túl sok zöldterület nem esik közel a lakás ajtajához, ezért hát réges-régen úgy döntöttek a városatyák, hogy telepítsün pár parkot a jóembereknek. Bordeaux-ban ilyen ez a Jardin Public. Külön megállója van a C villamosnak, számos busznak, úgyhogy akár még eg közlekedési csomópontként is fel lehet fogni a helyet. Fel is kell, ugyanis rendkívül impozáns aranyozott kapuk őrzik a kert nyugalmát, a körülötte pihenő épületek pazar kinézete és elrendezése méltán bizonyítja, hogy egy egészen kiemelkedő helyről van ám szó.

A kert maga angol kertnek írható le (a legjobb tudomásom szerint), ami annyit tesz, hogy egy kis mezővel tarkított természetes ligetbe csöppen az ember, ahol néhány ösvény vezeti őt. Hogy tökéletesítsék az élményt, egy kis tavacskát is telepítettek a kert közepébe. Sőt, még egy botanikus kertet is! A hangulat adott, kell ennél több?

Igazság szerint nem. A Jardin Public tényleg megadja azt, amire egy nyugodt, zaklatott, vagy épp bánatos, netán vidám léleknek szüksége van. Nyugalmat, melyet a fák árnyékában pihenve meglelünk. Megnyugvást, melyet a tó tükréből kihalászunk. Vígaszt, melyet a szerelmesek, boldog családok nyújtanak. Szórakozást, melyet a kis pajkos csöppségek biztosítanak.

Pompás hely a Jardin Public.